Szőlős csirke és bulgursaláta

Az időjárással dacolva csakazértis nyári ételeket készítettem mára, hiába van 10 fok.

From csirke és bulgur

A szőlős csirkét nagyjából a Casa Moro szakácskönyv alapján csináltam, íme az én verzióm.

Hozzávalók
1 nem túl nagy csirke, kb 1-1,2 kilós
friss gyömbér
méz
1 dl fehérbor
40 dkg szőlő, vagy ízlés szerint
só, bors, olívaolaj

Elkészítés:
A csirkét sózom, borsozom, majd a felforrósított olajban megpirítom. Aláöntöm a bort, belereszelem a gyömbért (a lébe menjen, ne a csirkére), és a csirkét megkenem mézzel. Betolom edényestül a 200 fokra előmelegített sütőbe. Érdemes öntöttvas edényt használni. Mi nászajándékba kaptunk két Le Creuset márkájút, ami irtó nehéz, de nagyon jó benne sütni-főzni. Nem fedem le, amíg szép színe nem lesz a csirkének, de utána igen. 35-40 perc után beledobálom a szőlőszemeket, és lefedve sütöm további 15-öt, hogy a gyümölcs meg ne égjen.
A csirkét felvágása előtt 15 percet pihentetem.

Köretnek bulgursalátát csináltam, amit már tegnap elkészítettem, hogy legyen idejük összeérni az ízeknek. (Ez olyan szakácskönyves/gasztroblogos kifejezés, nem?)

Hozzávalók:
1 csésze bulgur duplaannyi folyadékban megfőzve
pár ágacska friss kakukkfű
friss snidling
mazsola
mandulaforgács
egy lime leve
olívaolaj

Elkészítés:
A bulgurt a csomagoláson írtak szerint megfőzöm. Lehet zöldség- vagy húslevesben is, de én sima vízben főztem, amit egy kis fahéjjal ízesítettem a marokkói ízhatás kedvéért. A megfőtt bulgurt kihűtöttem, majd belekevertem a korábban langyos vízbe beáztatott mazsolát (csirke szőlővel, bulgur mazsolával - érzitek ezt a kifinomult íztervezést? ;)), a mandulát, a zöldfűszereket, illetve olívaolajat és a lime levet.

Változat:
A bulgurt lehet zöldségekkel is csinálni, paradicsommal, újhagymával, stb, de finom egytálétel, ha beleaprítunk csirkét, és belekeverünk egy kis diót is. Fűszerek közül a petrezselyem és a menta a hagyományos ízesítők.

Diós kenyér

Kenyeret sütni az általános vélekedésekkel szemben sem bonyolult, sem időigényes. És még kenyérsütő gép sem kell hozzá feltétlenül.
Alapvető tudnivalók:

• Kell hozzá liszt, élesztő, só és víz. Minden más csicsa.
• A kenyér kérszer kel, a kettő között át kell gyúrni a tésztát. A sok gyúrástól lesz laza szerkezetű.
• A sütőt előre nagyon be kell durrantani, és pont mikor betesszük a kenyeret, fröcsköljünk bele vizet is, amitől pára képződik, és a kenyérnek szép kérge lesz.

Ennyi okoskodás után lássuk a mai kenyeret.

Hozzávalók:

fél kiló teljes kiőrlésű liszt

7g szárított vagy 15g friss élesztő

320ml langyos víz

15g só

dió érzésre

Elkészítés:

Nem bohóckodom az élesztő felfuttatásával, ha még nem járt le, akkor jó lesz. A dió kivételével mindent egybeöntve kidagasztok, ez olyan 10-12 perc. Lusta módon géppel dagasztom, de kalácsot már csináltam abszolút kézzel - izommunka, de nem reménytelen. Ha már összeállt a tészta, akkor mehet bele a még felismerhető nagyságúra tört dió. Szerintem legpraktikusabb kézzel beletördösni a megtisztított diót, mert minden más módszer pépesíti egy részét (gép, mozsár).

From diós kenyér

Jön kéteszer minimum egy óra kelesztés, a kettő között át kell gyúrni. Szerintem minél sötétebb a liszt, annál több idő kell neki. Az átgyúrás után formázom a tésztát. Kelés közben jó, ha folpackkal vagy nedves konyharuhával le van takarva a buci, különben kiszárad a felszíne.

A sütőt 250 fokra melegítem elő a sütőlappal együtt. Bespriccelek vizet, és beteszem a veknit. A lágyabb tésztáknál segít, ha a második kelés már sütőpapíron történik, amivel könnyebb utána  sütőbe tenni. 230 fokon 15 percet sütöm, én félidőben fordítok is rajta egyet (nem fejjel lefelé :)), mert az sütőm jobb hátsó sarka valamiért melegebb, mint a többi része. Utána leveszem a hőmérsékletet 180 fokra, és sütöm még 20 percet. Akkor jó, ha a vekni fenekét megpaskolva kong. Rácson hűtöm ki.

From diós kenyér

Almás rebarara dzsem

From Drop Box

Egy másik mindmegettés lekvárreceptet is kipróbáltam, ami nem olyan szép, mint az eperlekvár, de nagyon finom. A recept szerintem tökéletesen van leírva, úgyhogy nem is cifrázom tovább. Az egyetlen, amire fel szeretném hívni a figyelmet, hogy mindenképp friss gyömbérből kell csinálni, ide nem jó a bolti őrölt. Nagyon üde íze van, igazi nyári lekvár. Illetve elnézést, dzsem. Most olvastam el, hogy a gyümölcsdarabok nagyságától függ az elnevezés, és mivel ebben az üvegben határozottan látszódnak a résztvevők, így marad dzsem.

Eperlekvár

A lekvárfőzés sokáig távolt állt tőlem. Valahogy úgy gondoltam, hogy iszonyú nagy mennyiségű gyümölcsből lehet lekvár főzni, borzasztó nagy kondérban és amúgy is, napokig tart. Aztán tavaly egyszer csak elkapott a lendület és azon kaptam magam, hogy lekvárt főzők. Ez akkor még betudható lett volna a terhességnek, de idén tavasszal már tudatosan tervezgettem, hogy miből kellene lekvárt főzni. 

Közben Kini beelőzőtt és megfőzte a Mindmegettéről az eperlekvárt narancslikőrrel. Aztán a kedvenc (mufurc, de jólelkű) zöldséges kioktatta a családot, hogy eperlekvárt Pünkösd után kell befőzni, mert akkor egy időre lemegy az eper ára. 

Szóval, minden jel az eper felé mutott. Pündösd után árgus szemekkel figyeltem az árakat. Egy hetet kellett csak várni az árzuhanásra, aztán kezdetét vehette a főzés.

Hozzávalók:

2 kg eper

2 doboz befőzőcukor 

3 narancs

egy kis pálinka

Az epreket jól átmosom és kicsumázom, majd kisebb darabokra vágom őket. A lábosban összekeverem a cukorral. (A boltban épp csak egy doboz befőzőcukor volt, így emellé fél kg kristálycukrot tettem.) A naracsoknak lereszteltem a héját és kifacsartam a levét, majd ezeket az eperre öntöttem. Kavargatva felforraltam. Amikor besűrűsödött a lekvár hozzáöntöttem a pálinkát (jófajta erdélyi pálinka volt kéznél). Követve a Mindmegette receptjét, üvegekbe raktam, majd pár percre fejre állítottam a lekvárt. Az előírás szerint éjszakára hűvösbe kellett tenni a kész eperlekvárt. Ebben a múlt heti 12 fok segített, az üvegek az erkélyen éjszakáztak.

Kísérleti nyúl

Az erős kezdéshez én is szeretnék hozzájárulni, úgyogy fogadjátok szeretettel ezt a régebbi, de saját receptet. A Tücsökzenén egyszer már megjelent.

Hozzávalók:
fejenként egy nyúlcomb (kajásabbaknak kettő)
apró szemű krumpli, esetleg újkrumpli
olajbogyó
hagyma
fokhagyma
vaj
maradék vörösbor
rozmaring és egyéb random fűszerek

A nyúlcombot megtűzdeltem fokhagymagerezdekkel, fűszereztem (kakukkfű, só, bors, pici szerecsendió és fahéj), majd némi vajjal, vörösborral és Worcester-szósszal megtámogatva betoltam a sütőbe, és lefedve kb fél órát sütöttem. Utána pihentettem. Közben a a krumplit a cikkekre vágott hagymával, egy kisebb ág rozmaringgal és további vajjal együtt szintén megsütöttem, szépen elfért a nyúl mellett. Utolsó lépésként a nyúl szaftját még tovább fűszereztem, kapott egy kis plusz vajat, egy kanálka mézet (a bor és az olajbogyó miatt viszonylag savanykás), végül liszttel besűrítettem.


Disclaimer: a blogon szereplő szép képeket mind az Eszter csinálja. A főként telefonnal, türelmetlenül készültek az én kezem munkái.
Disclaimer 2: saját recepteknél nem ígérek pontos mértékeket...

Japán tészta saláta

Mindketten már blogolunk egy ideje, és igen, szoktunk arról is írni, hogy miket főztünk, mi jókat ettünk. Úgy éreztük, hogy eljött az ideje ezeket egy helyen gyűjteni. 

Nem igazán tudom, hogy mi a rendes neve ennek a tésztának, Ausztráliában élő barátainktól tanultuk, akik sokszor készítenek ázsiai ételeket. Már elsőre is nagyon ízlett, azóta állandó szereplő nálunk.

Hozzávalók:

25 dkg tészta

4 evőkanál pácolt gyömbér

4 evőkanál rizs borecet

4 evőkanál szójaszósz

4 evőkanál szezámolaj

2 evőkanál napraforgóolaj

6 evőkanál piritott szezámmag

A tésztát kifőzőm, ha nagyon forr, egy pohár hideg vízzel hűtőm a főzővizet. Miután kifőtt (mi al dente szeretünk minden tésztát), hideg vízzel átmosom, hogy ne ragadjon. 

A többi hozzávalót összekeverem, ráöntöm a tésztára és kész.

Hidegen az igazi, érdemes hűtőbe tenni tálalas előtt. A hozzávalókat a Fővám téri csarnok ázsiai boltjában vettem, bár rizs borecetet ott sem találtam. Így ezt rizsolajjal és sima borecettel váltottam ki (mind a kettőből 4-4 kanállal tettem az öntetbe).